TÁJÉKOZTATÁS A BETEGEK
JOGAIRÓL ÉS KÖTELETETTSÉGEIRŐL
AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL SZÓLÓ 1997.
évi CLIV. törvény [Eütv.] II. FEJEZETE SZERINT
A BETEGEK JOGAI ÉS
KÖTELEZETTSÉGEI
1. Cím
Az egyén szerepe
5. § (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek
az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelősségével együtt
biztosítják a lakosság egészségének védelmét és egészségi állapotának
javítását.
(2) * Mindenki köteles tiszteletben tartani mások
jogait egészségük fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a
gyógyuláshoz és az orvosi rehabilitációhoz.
(3) Mindenkinek
a) * joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek
lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos
lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az
egészséggel kapcsolatos kérdésekben,
b) joga van tájékoztatást kapni az egészségügyi
szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások jellemzőiről, azok
elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, továbbá a betegeket megillető
jogokról és azok érvényesíthetőségéről,
c) saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon
felelősséggel kell tartoznia,
d) kötelessége tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységtől,
amely a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül, köztudottan mások
egészségét veszélyezteti,
e) kötelessége – a tőle elvárható módon – segítséget
nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót
értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását
észleli, illetve arról tudomást szerez.
2. Cím
A betegek jogai és
kötelezettségei
Az egészségügyi ellátáshoz
való jog
6. § Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az
életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését
biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek
csökkentéséhez.
7. § (1) * Minden betegnek joga van – jogszabályban
meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő,
folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő
egészségügyi ellátáshoz.
(2) Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi
szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek
megtartásával történik.
(3) Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben
az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak
igénybevehetőségét.
(4) *
8. § (1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag
indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz –
a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához,
amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma,
az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló
jogviszony nem zárja ki.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti orvosválasztás joga az
egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az
orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző
olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi
szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra
képes.
(3) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított
diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint
fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más
egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti
más orvos által történő vizsgálatát.
9. § (1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi
szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt
legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy
az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.
(2) * A beteget a külön jogszabályban meghatározott
esetben és módon kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi
ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét,
lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való
jogosultság sorrendjét tartalmazza.
(3) A várólistára helyezés esetén a beteget a
várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges
következményeiről tájékoztatni kell.
(4)-(5) *
9/A. § * Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyintézet
jelzése alapján az ismeretlen személyazonosságú beteg körözési eljárás
keretében történő azonosítását rendelheti el személyazonosságának megállapítása
érdekében. A körözést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánítható. Ha a körözés elrendelésének az oka megszűnt, az
azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a körözést visszavonja.
Az emberi méltósághoz való
jog
10. § (1) Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát
tiszteletben kell tartani.
(2) A betegen – e törvény eltérő rendelkezésének
hiányában – kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.
(3) Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában
csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott –
mértékben és módon korlátozható.
(4) * A beteg személyes szabadsága – ellátása során –
fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal
kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi
épsége és egészsége védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen,
megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A
korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
(5) * Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását
– ha e törvény kivételt nem tesz – a beteg kezelőorvosa rendeli el. A
kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, – amennyiben ez nem lehetséges az
alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül – rögzíti az
egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy eljárásokat,
megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó orvosi
felügyelet hiányában – kivételesen indokolt esetben – ideiglenesen szakápoló is
elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul
értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia.
Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó módszerek és
eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit
rendszeresen – a szakmai szabályoknak megfelelően – ellenőrizni kell. A beteg
egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell
tüntetni.
(6) A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad
várakoztatni.
(7) A beteg ellátása során szeméremérzetére
tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben
távolítható el.
A kapcsolattartás joga
11. § (1) A (2)-(7) bekezdésekben foglalt jogokat a beteg a
fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak
tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva
gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait – e jogok tartalmának korlátozása
nélkül – a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg. A házirend a
(2)-(7) bekezdésekben foglaltakon túl további jogokat is megállapíthat.
(2) * A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése
során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani,
továbbá látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a
látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy
a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől
csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles
személy kérésére lehet eltekinteni.
(3) A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az
általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a
fenti személy megjelölésére a 16. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott személy
is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki állapota
miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem
szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
(4) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője,
törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által
megjelölt személy mellette tartózkodjon.
(5) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa
megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele
lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy
újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben
helyezzék el.
(6) * A beteget megilleti a vallási meggyőződésének
megfelelő egyházi személlyel vagy vallási egyesület vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásnak és vallása szabad
gyakorlásának joga.
(7) A beteg – törvény eltérő rendelkezése hiányában –
jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.
A gyógyintézet elhagyásának
joga *
12. § (1) * A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni,
amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak
törvényben meghatározott esetekben korlátozható.
(2) A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak
bejelenti, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.
(3) * Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés
nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában
feltünteti, továbbá cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a
cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – a gyógyintézet elhagyásának tényéről
értesíti a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a
cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása
tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú beteg esetén a 16. § (1)
bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek
hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni. Amennyiben a betegnek a
támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van és annak
feltüntetését az egészségügyi dokumentációban kérte, a gyógyintézet
elhagyásának tényéről a támogatót értesíteni kell.
(4) * A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a
beteget, illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség
szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.
(5) * Cselekvőképtelen beteg esetén – ide nem értve a
cselekvőképtelen állapotban lévő beteget – az (1) bekezdés szerinti jog a
törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.
A tájékoztatáshoz való jog
13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában
megadott teljes körű tájékoztatásra.
(2) * A betegnek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó
személyes adatok kezelésével összefüggő információkon felül részletes
tájékoztatást kapjon
a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi
megítélését is,
b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének,
illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett
időpontjairól,
e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások
tekintetében,
f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
h) a további ellátásokról, valamint
i) a javasolt életmódról.
(3) A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt
követően további kérdezésre.
(4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az
egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges
sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.
(5) * A cselekvőképtelen, a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében
részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának
megfelelő tájékoztatáshoz.
(6) A betegnek joga van megismerni az ellátásában
közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
(7) A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához
szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja.
(8) * A betegnek joga van arra, hogy számára érthető
módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára,
ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára,
valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint
tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak.
(8a) * Ha a betegnek az egészségügyi ellátással
összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény
szerinti támogatója van, a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani
kell támogatója jelenlétét.
(9) * Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a
beteget – amennyiben állapota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a
vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a
vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás
költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási
Alapon keresztül sincs biztosítva.
(10) * A (2) bekezdés szerinti részletes tájékoztatást
homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén írásban is a beteg rendelkezésére kell
bocsátani.
14. § (1) A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról
lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások
egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és
nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban
érvényes.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16.
életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.
(3) A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti,
ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.
Az önrendelkezéshez való jog
15. § (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog,
amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.
(2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg
szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve
annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket
utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat.
(3) * A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását
és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt
kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének
feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől
mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban:
beleegyezését) adja.
(3a) * Ha a betegnek az egészségügyi ellátással
összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény
szerinti támogatója van, a beteg kérelmére biztosítani kell, hogy a támogató –
a 27. §-ban foglaltak betartásával – a beleegyezés megadása során jelen lehessen,
azzal kapcsolatban a beteggel egyeztethessen.
(4) A beteg a (3) bekezdésben foglalt beleegyezését
szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény
eltérően nem rendelkezik.
(5) * Az invazív beavatkozásokhoz és a 197. § szerinti
önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem
képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett
nyilatkozata szükséges.
(6) A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való
beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli
visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és
indokolt költségek megtérítésére.
16. § (1) A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem
rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy –
írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal
a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki
jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni,
illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell,
b) az a) pontban meghatározott személy
megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit
kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő
gyakorlásából, illetve a 13. § szerinti tájékoztatásból.
(2) * Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs az
(1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre jogosult
személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt
korlátok közötti gyakorlására – az (1) bekezdés b) pontjában
foglaltak figyelembevételével – a megjelölt sorrendben az alábbi személyek
jogosultak:
a) a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
ba) házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
bb) gyermeke, ennek hiányában
bc) szülője, ennek hiányában
bd) testvére, ennek hiányában
be) nagyszülője, ennek hiányában
bf) unokája;
c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója
hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
ca) gyermeke, ennek hiányában
cb) szülője, ennek hiányában
cc) testvére, ennek hiányában
cd) nagyszülője, ennek hiányában
ce) unokája.
(3) Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak
ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan
legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata –
kizárólag a 13. §-ban foglalt tájékoztatást követően – a kezelőorvos által
javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki. E
nyilatkozat azonban – a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – a
beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a
beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó
egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását
követően azonnal tájékoztatni kell.
(5) * Az egészségügyi ellátással kapcsolatos
döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú
és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok
gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag
lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés,
illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja.
(6) * Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16.
életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell.
(7) * A (4) bekezdés rendelkezéseit
a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a
cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása
tekintetében részlegesen korlátozott beteg törvényes képviselője és
b) az a) pontban meghatározott beteg
által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett
személy
nyilatkozatára is
alkalmazni kell.
17. § (1) A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését
vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező
nyilatkozat megtételére nem képes, és
a) a 16. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;
b) invazív beavatkozások esetén akkor, ha a 16. § (1)
bekezdés a) pontja vagy a 16. § (2) bekezdése szerinti személy
nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes
elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához
vezetne.
(2) A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az
esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása
a) mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is –
egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá
b) ha – a 20-23. §-okra is figyelemmel – a beteg
közvetlen életveszélyben van.
18. § (1) Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak
olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre
irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése – a (2) bekezdés
szerinti eset kivételével – csak akkor végezhető el, ha
a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy
b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos
terhet jelentene.
(2) Amennyiben a beavatkozás (1) bekezdés szerinti
kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy
funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a beavatkozás kiterjesztése – az abba
történő beleegyezés hiányában – csak közvetlen életveszély fennállása esetén
vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben végezhető el.
19. § (1) A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely –
a beavatkozással összefüggésben – életében eltávolított sejtjének,
sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi
ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg
beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez.
(2) * A betegnek – e törvény keretei között – joga van
arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A
beteg e törvény rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet
és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás
céljából eltávolítsanak.
Az ellátás visszautasításának
joga
20. § (1) A cselekvőképes beteget – a (2)-(3) bekezdésekben
foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével –
megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások
életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
(2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása
esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás
következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban,
illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat
vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban
rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.
(3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az
életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az
esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az
orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő
egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az
életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés
szerinti alaki előírások betartásával történhet.
(4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor
érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és
egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak
következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti
feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő
3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra
irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság
vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető
figyelembe.
(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg
kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség
jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.
(6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó
vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek
kihordására.
(7) A (2)-(3) bekezdések szerinti visszautasítás
esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes
beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek
során a 13. § szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a
beavatkozás elmaradásának következményeiről.
(8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát
bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.
21. § (1) * Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan
cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással
összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a
20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza.
(1a) * Korlátozottan cselekvőképes vagy
cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői
egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza. Nem minősül az ellátás
visszautasításának, ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen
kiskorú törvényes képviselője az egészségügyi alapellátásról szóló törvény
szerint a háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát gyakorolja.
(2) * Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan
cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással
összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a
20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az
egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi
pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig
köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen
életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági
nyilatkozatpótlásra nincs szükség.
(3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt
kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a
rendőrhatóság közreműködését.
(4) * A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat
pótlására irányuló eljárás polgári nemperes eljárás, amely a járásbíróság
hatáskörébe tartozik. Az eljárásban a bíróság soron kívül jár el. Az eljárás
tárgyi költségmentes. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből
más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló
törvény szabályait és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a
bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
22. § (1) A cselekvőképes személy – későbbi esetleges
cselekvőképtelensége esetére – közokiratban visszautasíthat
a) a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat,
beavatkozásokat,
b) a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat,
valamint
c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha
gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát
fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem
enyhíthetők.
(2) A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége
esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1)
bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja.
(3) * Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a
beteg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül
– visszavonhatja.
(4) A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy
beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 20. § (4) bekezdése szerinti
bizottság nyilatkozik, hogy
a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak,
továbbá
b) a (2) bekezdés szerinti személy döntését annak
következményei tudatában hozta meg.
23. § (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás
megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a
beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség
esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni;
ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez
történő beleegyezését vélelmezni kell.
(2) A beteget, illetve a 22. § (2) bekezdés szerinti
személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel
döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a 20. § (3) bekezdése
szerinti beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek
enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.
Az egészségügyi dokumentáció
megismerésének joga
24. § (1) * A beteg jogosult a róla készült egészségügyi
dokumentációban foglaltakat – a 135. §-ban foglaltak figyelembevételével –
megismerni.
(2) * A betegnek a rá vonatkozó személyes adataival
kapcsolatos jogaira a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése
tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint
a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi
rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi
rendelet, és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései irányadóak.
(3) * A beteg jogosult
a) a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor a
137. § a) pontja szerinti zárójelentést kapni,
b) a 137. § b) pontjában foglaltak
szerint a járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási
lapot kapni.
(4) *
(5) * Amennyiben a betegről készült egészségügyi
dokumentáció más személy magántitokhoz való jogát érintő adatokat is tartalmaz,
annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési,
illetve a (3) bekezdésben említett egyéb jogosultság.
(6) * Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való
betekintési jog a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyt, korlátozottan
cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással
összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy
dokumentációjába való betekintési jog a beteget, a 16. § (1) bekezdés a) pontja
szerint megnevezett személyt, ilyen személy hiányában a törvényes képviselőt
illeti meg.
(7) A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos
egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban
felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre,
illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.
(8) A beteg egészségügyi ellátásának befejezését
követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező
magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba
való betekintésre, és arról másolat készítésére.
(9) * A beteg életében, illetőleg halálát követően
házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme
alapján – akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha
a) az egészségügyi adatra
aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér,
illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok
feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti személyek
egészségügyi ellátása céljából van szükség; és
b) az egészségügyi adat más módon való megismerése,
illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
(10) * A (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az
egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja
szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra
vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi
szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó
előírásoknak megfelelően, – szükség esetén – a kérelmező kezelőorvosával való
szakmai konzultáció alapján.
(11) * A beteg halála esetén törvényes képviselője,
közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a
halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál
bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat
megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról
kivonatot, másolatot készíteni, illetve – első alkalommal térítésmentesen,
valamint – minden további másolat tekintetében – az egészségügyi és a hozzájuk
kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint
meghatározott módon a saját költségére másolatot kapni.
(12) * Az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének
részletes szabályait az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló törvény állapítja meg.
(13) * Az egészségügyi dokumentációt nyilvántartó
szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.
(14) * Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) által
elektronikusan kezelt egészségügyi dokumentáció vonatkozásában az EESZT útján
is gyakorolható.
Az orvosi titoktartáshoz való
jog
25. § (1) * A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi
ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott
információkat, különösképpen a beteg egészségügyi és személyes adatait csak az
arra jogosulttal közöljék, és azokat a vonatkozó jogszabályok szerint kezeljék
(a továbbiakban: orvosi titok).
(2) A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy
betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve
kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.
(3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak
hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt
a) törvény elrendeli,
b) mások életének, testi épségének és egészségének
védelme szükségessé teszi.
(4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg
további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az
egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának
károsodásához vezethet.
(5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és
gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az
ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult,
kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.
(6) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és
kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül
mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a
veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.
(7) A betegnek joga van megnevezni azt a személyt,
akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának
alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A
beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a
beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi
állapotának jelentős mértékű változásáról.
A beteg kötelezettségei
26. § (1) * A beteg az egészségügyi szolgáltatás
igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat
és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.
(2) A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota
lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal
képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:
a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme
megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások
elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről,
gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati
tényezőiről,
b) tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben
– mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így
különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró
megbetegedésekről és állapotokról,
c) * az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon
személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket
megfertőzhetett,
d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást
érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,
e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott
rendelkezéseket betartani,
f) * a gyógyintézet házirendjét betartani,
g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,
h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt
érdemlően igazolni.
(3) * A beteg köteles a jogszabály által előírt vagy a
jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni.
27. § (1) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során
kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.
(2) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem
sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.
(3) * A betegjogok gyakorlásának módját – e törvény
keretei között, ideértve a leletkiadás rendjét is – a szolgáltató működési
rendje (gyógyintézet házirendje) szabályozza.
3. Cím
A beteg jogainak
érvényesítése
28. § * Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget –
egészségi állapotától függően – a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt
tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a
gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó az
önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy vonatkozásában is.
A beteg panaszainak
kivizsgálása
29. § (1) A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban
az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni.
(2) * Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó
köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető
legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban
tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a
külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a panasz kivizsgálása érdekében
– a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és
más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg
figyelmét felhívni.
(3) A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az
egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
(4) A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal,
illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.
29/A. § *
A betegjogi képviselő és a
betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv *
30. § (1) * A betegjogi képviselőt az egészségügyért felelős
miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: a betegjogi,
ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv) foglalkoztatja.
(1a) * A betegjogi képviselő csak olyan személy lehet,
aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
valamint megfelel a jogszabályban meghatározott képesítési és
összeférhetetlenségi szabályoknak. A betegjogi képviselő a (2)-(5) bekezdésben
foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek e törvényben és a betegjogi,
ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervről szóló
jogszabályban meghatározott jogainak védelmét és segíti őket e jogaik
megismerésében és érvényesítésében.
(2) A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az
alábbiakat foglalja magában:
a) segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való
hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
b) segít a betegnek panasza megfogalmazásában,
kezdeményezheti annak kivizsgálását,
c) * a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet
az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével
összefüggő ügyekben – eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,
d) * rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a
betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok
érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
(3) * A betegjogi képviselő egyedi ügyekben – a (6)
bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás
keretei között járhat el.
(4) A betegjogi képviselő a tevékenysége során az
egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra
és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve
fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás
eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez,
illetve személyhez fordulni.
(5) * A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít
az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve
társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi
védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével
kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján képviseli a beteget a követelmény
megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során.
(6) * A betegjogi képviselő a beteg tartós, a
betegjogi képviselő eljárásának megindítását is korlátozó, egészségügyi okból
történő akadályoztatása esetén a beteg hozzátartozójának meghatalmazása alapján
is eljárhat.
31. § (1) A betegjogi képviselő – az ellátás zavartalanságát
nem veszélyeztetve – illetékességi körében jogosult:
a) az egészségügyi szolgáltató működési területére
belépni,
b) a vonatkozó iratokba betekinteni,
c) az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.
(2) A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó
orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok
szerint kezelni.
(3) *
31/A. § * (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll
egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt
a) a betegjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot
benyújtó személy a pályázat benyújtásával egyidejűleg,
b) * a betegjogi képviselő – tevékenysége gyakorlásának
időtartama alatt – a jogszabály szerint a betegjogi képviselő foglalkoztatását
ellátó szerv (a továbbiakban: a betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv)
írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e
határidőn belül a betegjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az
ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági
bizonyítvánnyal igazolja.
(2) * A betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv a
betegjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a betegjogi
képviselőt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi
tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a
betegjogi képviselő igazolja, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi
tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a
betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat a betegjogi képviselő részére megtéríti.
(3) A betegjogi képviselő megbízatását a betegjogi
képviselőt foglalkoztató szerv megszünteti, ha *
a) a betegjogi képviselő az (1) bekezdés b) pontjában
foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt
felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b) * a betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv az igazolás
céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a
betegjogi képviselő büntetett előéletű, vagy az egészségügyi tevékenység
gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak
a betegjogi képviselő részére történő kézbesítése napján.
(4) * Az (1) bekezdés alapján megismert személyes
adatokat a betegjogi képviselőt foglalkoztató szerv
a) a betegjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott
pályázat elbírálásáig,
b) a betegjogi képviselő megbízatása megszűnéséig
kezeli.
32. § (1) * A betegjogi képviselő a betegjogi képviselői
feladatainak ellátásával összefüggő tevékenységével kapcsolatban a Büntető
Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek
minősül.
(2) A betegjogi képviselő nem állhat azzal az
egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az
általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.
33. § * (1) Az egészségügyi szolgáltató és a betegjogi,
ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv biztosítja, hogy a
betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét
és elérésük módját megismerhessék.
(2) Az egészségügyi szolgáltató vezetője, illetve az
egészségügyi szolgáltató fenntartója harminc munkanapon belül érdemben
megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos
állásfoglalásáról a betegjogi képviselő útján tájékoztatja a betegjogi,
ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervet.
33/A. § * (1) Törvényben meghatározott betegjogi, ellátottjogi,
gyermekjogi képviselői tevékenységet az végezhet, aki megfelel a betegjogi,
ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és
hatásköréről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti feltételeknek és a
betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervvel
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(2) A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint a Kormány által kijelölt szerv
nyilvántartást vezet a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőkről.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a betegjogi,
ellátottjogi és gyermekjogi képviselő családi és utónevét, születési nevét,
születési helyét és idejét, az anyja születési családi és utónevét, lakóhelyét
és tartózkodási helyét, állampolgárságát, a képesítésére vonatkozó adatot, valamint
a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv
feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti további adatokat.
(4) A nyilvántartásban külön kell feltüntetni azokat a
betegjogi, ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőket, akik e tevékenységet
végzik és azokat, akik a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt
foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti
tanfolyamot elvégezték, de a tevékenységet nem végzik.
33/B. § * Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatot vezető jogvédelmi
biztos a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I.
pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetményre
jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg,
ezenfelül helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.
A közvetítői tanács
34. § (1) A beteg és az egészségügyi szolgáltató között
felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik
a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.
(2) A közvetítői tanács összetételét, a közvetítői
eljárás rendjét külön törvény szabályozza.