NERVUS VAGUS TERÁPIA
Általam alkalmazott terápia a vagus ideg masszázs és mobilizáció, melyet Sensate ® (https://buy.getsensate.com/scienceofsensate05042023/) vibrációs terápiával egészítek ki a legoptimálisabb hatás elérése érdekében.
Mi az a vagus ideg?
A nervus vagus, a X. agyideg, azaz a bolygó ideg. A vagus ideg felelős a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek közötti kommunikációért. Szabályozza az emésztést, az immunrendszert és a gyulladást, sőt a hangulatot is. Mindezek a cselekvések önkéntelenek, ami azt jelenti, hogy a teste anélkül teszi azt, amit tennie kell, hogy Ön gondolkodna rajta.
A nervus vagus az agytörzsből indul, és a nyakon keresztül a mellkasba és a hasba nyúlik. Ez egy hosszú, vékony ideg, amely különböző testrészekbe ágazik. A nervus vagus számos funkcióhoz létfontosságú, többek között:
- Jelek küldése az agy és a bél között
- Az emésztés és a jóllakottság elősegítése
- Az immunrendszer szabályozása és a gyulladás csökkentése
- A szívritmus és a vérnyomás szabályozása
- Segít az alvás és az ébrenlét szabályozásában
- A beszéd és nyelés segítése
Mint láthatod, a vagus ideg sok mindenért felelős!
A vagus ideg stimulációnak számos előnye van, például csökkenti a gyulladást, elősegíti a relaxációt és javítja a hangulatot.
Hol helyezkedik el a vagus ideg a testünkben?
A nervus vagus a leghosszabb ideg az emberi testben. Az agytörzsből indul és a vastagbélben végződik. Az agytörzs az agy alját köti össze a gerincvelővel. A közvetlenül az agyból kiinduló idegeket koponyaidegeknek nevezzük. Összesen 12 koponyaidegpár létezik, és a jobb és bal oldali vagus idegpár a tizedik koponyaideg.
A nervus vagus a nyakon keresztül a mellkasba és a hasba fut. Beceneve a „vándorideg”, mivel számos ága van, amelyek a test különböző szerveit idegzik. Ilyenek például a következők:
- A torok
- A szív
- A tüdő
- A máj
- A hasnyálmirigy
- A lép
- Az emésztőrendszer
A nervus vagusnak mind érzékelő, mind motoros idegsejtjei, illetve rostjai vannak. Az érzékelő, vagy afferens idegrostok a testből az agy felé szállítják az információkat. A motoros vagy efferens idegrostok az agytól távolodó jeleket továbbítják a test többi része felé.
Hogyan működik a vagus ideg az autonóm idegrendszerben?
A nervus vagus ideg idegrendszerbeli elhelyezkedése segít megmagyarázni a szerepét. A nervus vagus a paraszimpatikus idegrendszer főidege, amely a vegetatív idegrendszer (ANS) része.
Az ANS irányítja a szervezet önkéntelen funkcióit, beleértve a szívritmust, a vérnyomást, a légzést és az emésztést. Az ANS a szimpatikus, a paraszimpatikus és a bélrendszerből áll.
A paraszimpatikus idegrendszer felelős a szervezet nyugalmi és emésztési reakciójáért. Ez a rendszer elősegíti a relaxációt és a nyugalmat. A vagus ideg a paraszimpatikus innerváció mintegy 75%-át képviseli.
A szimpatikus idegrendszer a harcolj vagy menekülj rendszer. Ez felelős a szervezet stresszre adott természetes válaszreakciójáért, amely a szívverés, a vérnyomás és a légzés fokozásával készíti fel a szervezetet a cselekvésre.
Normális körülmények között a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyban van egymással. A szimpatikus idegrendszer aktiválása tehát a vagus ideg kompenzáló ingerlését okozhatja.
Az enterális idegrendszer (ENS) az emésztőrendszerben található idegek hálózata. Az idegrendszer többi részétől függetlenül képes az emésztés irányítására. Az ENS és az agy közötti kapcsolatot „agy-bél tengelynek” nevezik. A vagusideg kölcsönhatásba lép az ENS-szel, hogy e kommunikáció egy részét biztosítsa.
Melyek a vagus ideg funkciói?
A nervus vagus egy koponyaideg, amely számos testi funkcióhoz létfontosságú. Jeleket küld az agy, a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek között. A nervus vagus alapvető szerepet játszik az agy-bél tengelyben. Ez az agy és a bél közötti kommunikációs útvonal.
EMÉSZTÉS
A bélben található vagus idegrostok 90%-a afferens (érzékelő). Amikor eszünk, a gyomorban lévő nyúlványok és kémiai receptorok érzékelik az étel mennyiségét és összetételét. A gyomor-bélrendszeri vagus afferens neuronok ezt az információt az emésztőrendszerből az agyba küldik.
Ezután az agy feldolgozza ezt az információt, és a vagális efferens (motoros) rostok segítségével szól a bélnek, hogy indítsa el az emésztést. Ez jelzi a teltségérzetet is, ha már eleget ettél. A vagusideg szabályozza a glükóztermelést és -tárolást, valamint az inzulinelválasztást a vércukorszint szabályozására.
GYULLADÁS
Az akut gyulladásos reakció elengedhetetlen az immunrendszer működéséhez, de a túlzott vagy krónikus gyulladás számos egészségügyi problémát okozhat. A vagus ideg egyik kritikus szerepe a gyulladás szabályozása az immunválasz során.
Az immunrendszer gyulladáskeltő részecskéket, úgynevezett citokineket bocsát ki, amikor a szervezetet fertőzés vagy sérülés éri. A receptorok érzékelik az emelkedett szisztémás proinflammatorikus citokineket, és a vagus afferens rostok közlik ezt az aggyal. Ezután az efferens vagusidegen keresztül történő jelátvitel gátolja a további citokintermelést a gyulladás csökkentése érdekében. A gyulladás vagális gátlása az agy-bél tengely egyik fő aspektusa, így a vagus ideg zavarai az agy-bél tengelyre is hatással vannak.
EGYÉB FUNKCIÓK
A nervus vagusnak a szájban és a torokban érzékelő és motoros rostjai vannak, amelyek részt vesznek az ízlelésben, a szaglásban, a nyáltermelésben, a nyelésben és a beszédben. A vagus afferens rostjai a külső fül körül hőmérséklet-, fájdalom- és tapintási információkat továbbítanak.
A vagális jelátvitel csökkenti a szívfrekvenciát és a vérnyomást, szűkíti és merevíti a légutakat kilégzés közben, szabályozza az alvást, valamint hányingert és hányást okoz. A szerotonin, a dopamin és a noradrenalin anyagcseréjének és jelátvitelének befolyásolásával a hangulatban is részt vesz.
VASOVAGÁLIS VÁLASZ
A vagális aktivitás hirtelen megugrása ájulást okozhat. Ez az ájulás leggyakoribb típusa, amelyet vasovagális reakciónak vagy vasovagális szinkópének neveznek. A hirtelen és szélsőséges érzelmi stressz, a félelem és a fájdalom aktiválhatja a vasovagális szinkópét. Ezért van az, hogy egyes emberek vér látványára elájulnak.
A javasolt mechanizmus szerint ezek a helyzetek szimpatikus (harcolj vagy menekülj) választ váltanak ki, és a paraszimpatikus idegrendszer megpróbálja kompenzálni. Ha ez a kompenzáció túl szélsőséges, a vagus ideg gyors szívverést és vérnyomásesést serkent. Nem jut elég vér az agyba, és az ember elveszíti az eszméletét. Általában a szervezet ezt gyorsan korrigálja, és nincs maradandó károsodás.
Melyek a vagus ideg rendellenességei és/ vagy diszfunkciói?
A vagus ideget különböző állapotok befolyásolhatják. Ezek közé tartoznak a pszichiátriai és gyulladásos rendellenességek, fertőzések és autoimmun betegségek. A vagus diszfunkciójából eredő krónikus gyulladás további problémákat okozhat.
A vagus ideg diszfunkciója és az orvosi rendellenességek között gyakran „tyúk és tojás” kapcsolat áll fenn. A vagus ideg diszfunkciója gyulladást és egyéb, betegségekhez vezető problémákat okozhat, de ezek közül sokan a vagus ideget is megzavarhatják.
A vagus ideg diszfunkciójával összefüggő betegségek közé tartoznak:
- Rossz bélrendszeri egészség és emésztési problémák
- Irritábilis bél szindróma
- Gyulladásos bélbetegség
- Elhízás
- Kettes típusú cukorbetegség
- Reumás ízületi gyulladás
- Egyéb autoimmun betegségek
- Krónikus gyulladás
- Magas vérnyomás
- Szívritmuszavarok
- Alvászavarok
- Hangulati és szorongásos tünetek
- Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)
- Beszéd- és nyelési problémák
Az ilyen állapotok kezelése az okoktól függően változik. Néhány általános terápia azonban segíthet a tünetek javításában. Ezek közé tartoznak az életmódváltás, az étrend megváltoztatása és a táplálékkiegészítők. Az orvosok egyes állapotokat olyan eszközzel kezelhetnek, amely apró elektromos impulzusokat küld a vagus idegnek.
Az egészségtelen életmódbeli tényezők is vezethetnek a vagus ideg diszfunkciójához. Ezek közé tartoznak:
- Krónikus stressz
- Rossz étrend
- A testmozgás hiánya
- Alkoholfogyasztás
- Dohányzás
Mi az a vagális tónus?
A vagus tónus a vagus ideg aktivitásának mérése a vegetatív idegrendszer egészségének értékelésére. Az egészséges autonóm idegrendszernek magas vagustónussal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy a vagus ideg nagyon aktív és kommunikál a test szerveivel.
A vagus idegre ható egészségügyi állapotok és életmódbeli tényezők általában csökkentik a vagustónust. A vagus ideget stimuláló módszerek növelik a vagustónust, és védelmet nyújtanak egyes pszichiátriai és gyulladásos rendellenességek ellen.
A nervus vagus a paraszimpatikus idegrendszer szerves része. A paraszimpatikus innerváció segít szabályozni a szervezet pihenés- és emésztési reakcióját. A vagus ideg ingerlése növelheti a paraszimpatikus aktivitást, a paraszimpatikus ingerlés pedig a vagus ideg aktivitását.
A paraszimpatikus és a vagus ideg stimulációját jógával, nyújtással és meditációval érheti el. A vagus ideg masszázs is segíthet.
Milyen módszerek léteznek a vagus ideg stimulációjára?
Vagus masszázs terápia
A vagus ideg masszázs egy olyan terápia, amely mérsékelt nyomást és rezgést alkalmaz a nyak körül és mellkason a vagus ideg stimulálására és a paraszimpatikus aktivitás elősegítésére. A trapézizom és a szegycsonti izomzat masszírozása a nyak oldalsó és hátsó részén a nyak alattuk futó vagus idegre irányul.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint 10 perces vagus idegi masszázs jelentősen növelte a vagus aktivitást és elősegítette a relaxációt. A könnyű nyomású vállmasszázs hasonlóan javította a vagus aktivitást és a relaxációt, valószínűleg a paraszimpatikus idegrendszer egészének stimulálásával.
A masszázsterápia vagális közvetítésű előnyei közé tartozik a szerotonin és a dopamin szintjének növekedése, a depressziós és szorongásos tünetek javulása, a fokozott figyelem, a krónikus fájdalom csökkenése és a kortizolszint csökkenése.
MÉLY ÉS LASSÚ LÉGZÉS
A rezonanciafrekvenciának nevezett lassú légzés kiegyensúlyozhatja a vegetatív idegrendszert és javíthatja a stressz kezelésének képességét. Ez a paraszimpatikus aktivitás (pihenés és emésztés) növelésével és a szimpatikus aktivitás (harcolj vagy menekülj) csökkentésével történik. A rezonanciafrekvencia személytől függően percenként négy és fél és hét légzés között mozog.
Egy 2017-es tanulmányban a résztvevők 15 perc rezonanciafrekvenciás légzést végeztek, majd stressztesztnek vetették alá magukat. Azt találták, hogy a rezonanciafrekvenciás légzés javította a hangulatot, növelte a vagális aktivitást, csökkentette a vérnyomást és pufferelte a stresszválaszt.
MEDITÁCIÓ ÉS JÓGA
A meditáció, a nyújtás és a jóga szintén hatékony stratégiák a stresszreakciók szabályozására a vagus ideg stimulálásával.
Egy vizsgálatban a résztvevők négy héten keresztül hetente négy órányi vezetett meditációs foglalkozást végeztek. Minden egyes alkalom két óra hosszú volt, és tartalmazott nyújtást, légzőgyakorlatokat, az érzések tudatosítását, valamint hálaadás gyakorlását. A foglalkozások hatására a kontrollcsoporthoz képest szignifikánsan magasabb volt a vagustónus és alacsonyabb a szorongás szintje.
Egy metaanalízis 17 véletlenszerűen ellenőrzött vizsgálat adatait értékelte, amelyek a jóga autonóm idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták. A heti 60-90 perces jógagyakorlatok hatékonyan csökkentették az érzékelt stresszt, és paraszimpatikus dominanciára váltottak. Ez azt jelenti, hogy a paraszimpatikus válasz erősebbé válik, mint a szimpatikus, így a vegetatív idegrendszer nyugodtabb marad.
KÖVETKEZTETÉS
A nervus vagus vagy vagus ideg egy koponyaideg, amely létfontosságú a szervezet számára. Segít szabályozni a test számos önkéntelen funkcióját azáltal, hogy jeleket küld az agy és az emésztőrendszer, a szív és más szervek között. Az agy-bél tengely egyik főszereplője is. A vagusideg működési zavara számos pszichiátriai és gyulladásos rendellenességhez kapcsolódik. A vagus ideg stimulálása számos előnnyel jár, például csökkenti a gyulladást, elősegíti a relaxációt és javítja a hangulatot. A vagus ideg stimulálásának módszerei közé tartozik a vagus ideg masszázs, a légzőgyakorlatok, a meditáció és a jóga.