VISZCERÁLIS TERÁPIA

A viscerális terápiás fogások az oszteopátia 4 alappilléréből az egyiket teszik ki. Alapkoncepciója szerint egy belső szerv akkor működik jól, ha annak mozgásai biztosítottak önmagán belül (pl bélmozgások) és környezetében (pl a vese csúszkál fel-le a nagy horpasz izmon) továbbá ha jó az artériás vérellátása, a vénás és nyirokelfolyás, a szerveket megfelelően mozgatják a diaphragmák (rekeszizmok), a szervi strómák megfelelően viszkózusak és elasztikusak, s végül de nem utaló sorban: az agy megfelelően tud szabályozni, tehát az interocepció („belső érzékelés”) jól működik a medencében, hasban és mellkasban.

A viscerális fogások fasciális (kötőszövetes) kezelésnek minősülnek (nyomások, húzások és vibrációk), s a fenti elvárásokat teljesítik. Biztosítják a jó vérellátást és elfolyást, a csúszós én non-adhezív (nem összetapadt) befogadó környezetet, ezzel mobilitást adva a szegmensnek. A viscerális terápia alapvetően n. vagus (X. agyideg) mobilizáció, így paraszimpatikus tónusfokozó, megsegíti a szervek körüli nyirokelfolyást, mobilizálja az összetapadásokat és lazítja a hegeket.

A kezelések szigorú anamnézis felvételt követően zajlanak, a terapeuták alaposan képzettek az indikációk és kontraindikációk szempontjából is. A terápia erőteljes hatású, gyors változásokat hoz.

Az adott probléma kapcsán az átlagos terápiás találkozások száma 4-5, ez idő alatt az elérhető eredmények átlag 90%-a teljesül.

A viscerális manipulációk atyja a francia Jean-Pierre Barral és a német Eric Hebgen.

Barral mottója: „Felébreszteni valami kicsit a testben, ami majd nagy változásokat hoz létre a teljes testi szinten.”

Barral rájött, hogy a szervezet egészének egyensúlyához a belső szervek és a test többi része között is harmóniának kell lenni. Ennek az egyensúlynak a kulcsa a fascia rendszer (kötőszövetes rendszer), ami egy egységet képez, hívják a „testtartás szervrendszerének” is: körbeveszi a belső szerveket, izmokat, ízületeket, idegeket és összekapcsolja azokat.

Ezeket a szervek közti feszültségeket, adhéziókat nem lehet képalkotó vizsgálatokkal kimutatni, a labor eredmények nem mutatnak eltérést, de az adott szerv működése mégsem megfelelő és tüneteket mutat.

Ha a szervek feszültségei /tónusai oldódnak az hatással lesz a mozgatórendszerre is, és ettől akár derék, hát, nyak, csípő, váll fájdalom is elmúlhat. Olykor egy mozgatórendszeri panasz akkor tud maximálisan eltűnni, ha a hozzá kapcsolódó szerv tónusa is lazul, ezzel mindkét oldal működése pozitív irányba változik.

A szervezet teljes egyensúlyához minden szervrendszer összehangolt működése szükséges.